SZENTKATA

Szentkata története

Szentkáta (Szentkata, Alsó-, Felső-, és Csesznegszentkáta) egykori falu, később puszta Bács-Bodrog vármegyében, ma Jánoshalma és Borota része.

Homokos talajú terület, s bár a Kunsági Borvidék része, nagyon közel fekszik a Hajósi borvidékhez is. A török időkben elpusztult település helyén a 18. század közepén a gróf Cseszneky család alapított majort. Később jánoshalmi és más környékbeli községekből érkező telepesek között parcellázták fel.

Az egyházi igazgatás szempontjából 1973-ig Antallapossal alkotott plébániát, s Szentkáta önálló kápolnával is rendelkezett.

A Szentkata név bizonyíthatóan a Szentkáta egykori török időkban elpusztított falu nevéből keletkezett a népi nyelvben és használatban.

A Szentkáta település nevében a "káta" "kata" névre keresztelése a népi vallásosság, a népi-paraszti nyelvezet és a népi-szokásjog tipikus példája. Ezt a Trianon utáni hivatalos egyházi nyilvántartás és a katonai, valamint az állami közigazgatás is átvette, mégpedig írásos formában is.

Jól látszódik a népi-paraszti praktikus szóhasználat és a gyakorlati gondolkodás a Szentkata névből kihozott Szent Katalin esetében is. Ma már Szenkatán, Katalin napján, Szent Katalin védőszentre is emlékeznek és kérik a település embereinek az óvására.  

Megállapítható, hogy Szentkata, ez az 1900-as évektől az 1970-es évekig kiterjedt és  népes tanyavilág, a Csesznegszentkáta grófi majorság és kúria területén épült fel. Cseszneky gróf szőlő és gyümölcsös birtokait vették művelés alá a napszámosok, s sajnos a grófi kúria, gazdasági épületek, vadászlak, intézői birtok és borpincészet tégla épületanyagából épült sok egyszerű tanyaház, az immár egy-két-ötholdas parcellázott birtokokra.

Szentkata település név ugyan népiesen egy hangzó elhagyással jött létre nem hivatalosan a Szentkáta falunévből, de az elmúlt 100 évben valójában tekinthető ez a nem önálló település nevének, hiszen az egyszerű nép nyelve, gondolkodása, praktikus túlélési cselekvései tartották életben ezt a külterületi településszerűséget, ezt a tanyasort az 1970-e évek közepéig. Ma szinte teljesen elnéptelenedett újra.

Szentkata: romos tanyák, gazdátlan szőlők és gyümölcsösök fogadják az arra látogatókat, a néhány szebb barack, alma és szőlő ültetvény mellett, és a néhány szépen helyrehozott hétvégi tanyán kívül.  

A mai legidősebb szentkatai emberek sem tudnak az egykori Cseszneky grófokról, nem is hallottak róluk.

Van, aki emlékszik az 1944-ig Szentkatán élő - a szentkatai szőlőkből préselt kiváló borokkal kereskedő - "zsidóra", aki a híres jankováczi közgazdász, Lévay Henrik tanítványa volt.  

A kereskedő nagy borospincéjének helyén ma két orvosi hársfa áll, melyet még az 1930-as években maga ültetett. A pince helyét jól látható óriási gödrök bizonyítják, a táj ma is gyönyörű és festői, annak ellénére, hogy az említett borkereskedő gyönyörű száz holdas szőlőjének nyomai sem lelhetőek már fel. 

A Cseszneky-kúria épület maradványából néhány tégla még kiásható az Alsó-szentkatai és a Jánoshalma-kecskési erdeiút közötti egyik magaslaton. A szentkatai temető és lelkészi hivatal (kápolna) épületének helyét még nem sikerült meghatározni pontosan.  

Évente egyszer, biztosan sokan vannak Szentkatán: Búcsú...

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat